Sorozatvélemény

Boys Love sorozatok Japánból

A többi ázsiai országhoz képest Japánt viszonylag későn érte el a BL láz. Habár voltak olyan boys love rajongók körében klasszikusnak számító alkotásai, mint például a Takumi-kun sorozat, mégis évente általában egy, vagy még annyi sorozat illetve film sem készült a szigetországban.

De az utóbbi években itt is növekedés látszik-e tekintetben. Ebben a bejegyzésben az általam látott sorozatokból szeretnék kicsit mazsolázni.

“Boys Love sorozatok Japánból” olvasásának folytatása

Könyvvélemény

Agnes Borinsky: Sasha Masha

Általában nyomon szoktam követni a friss LMBTQ megjelenéseket. Több oldal is szépen szemlézni szokta ezeket, én pedig legtöbbször borító alapján döntök, mert a fülszöveg ismerete néha elvesz az olvasási élményből, de ha csak a borítót látom, megjelenik bennem egy ötlet, egy érzés, hogy mit képzelek bele a történetbe. Nagyon érdekes játék ez, és sokat lehet belőle tanulni is.

Agnes Borinsky Sasha Masha című könyve ebből a szempontból kivétel volt, mert annyira érdekes volt a címe, meg a borító üzenete is, hogy elolvastam a fülszöveget. Mindig is akartam transz főszereplővel íródó könyvet olvasni, így nagyon megörültem neki.

“Agnes Borinsky: Sasha Masha” olvasásának folytatása

Saját történet: novella

A boldogság keresése

Volt egyszer egy zenész, egy tehetséges zenész, aki egy nap úgy határozott, végig járja az egész királyság minden zegét-zugát, hátha megtalálja, amit keresett. Szeretett zenélni, de akárhányszor húzták magabiztosan mozduló ujjai a vonót, akárhányszor fogta álla alá a hegedűjét, mégsem érezte azt a földöntúli boldogságot, amiről a tanítómestere beszélt. Olivér vágyott a szívét-lelkét elárasztó örömre és teljességre, amiről a mestere mesélt neki. Miután végzett a vizsgáival, és hírneve messzire szállt a vidéken, Olivér bátran játszott mindenféle embernek, még a király udvarában is megfordult, mégsem találta azt a hőn áhított, sosem lelt boldogságot, amiért a szíve ácsingózótt.

“A boldogság keresése” olvasásának folytatása

Egyéb kategória

Vitor Martins: Here the Whole Time

Ebben az évben nagyon keveset olvastam. Rengeteg könyvbe kezdtem bele, de ami nem tudott azonnal beszippantani, azt hamar félbe is hagytam, mert türelmetlenné váltam. Ha sok dolgom van és a figyelmem apró dolgokra osztódik, álltalában ez történik velem.

Felipe és Caio története, a Here the Whole Time Vitor Martins tollából azonban már az első oldalak után meggyőzött arról, hogy ne tegyem le, pedig azt kell mondanom, ez egy hétköznapi könyv, mert nem történik benne semmilyen égbekiáltó nagy dolog.

“Vitor Martins: Here the Whole Time” olvasásának folytatása

Saját történet: novella

A száztizenegyedik szoba titka

János megfontolt léptekkel haladt a palota csendes magányában. Nemrég ütött éjfélt az óra, mégsem tudta álomra hajtani a fejét. A király, ura és parancsolója, akit tizenhét éve szolgált minden erejével, napok óta betegeskedett. Orvosok, gyógyítók sora látogatta, de végül mindegyik fejcsóválva, hangos sóhajok közepette távozott a palotából. A király haldoklott.

“A száztizenegyedik szoba titka” olvasásának folytatása

Könyvvélemény

Robin O’Wrightly: Andrea tutto bene

Olyan ritkán olvasok magyarul, magyar írótól megjelent könyvet, hogy azt magam is szégyellem. Szépirodalomhoz kevés időm van, ezért ha magyart akarok olvasni, akkor vagy megbízható klasszikusokhoz nyúlok vissza, vagy édes kedvesekhez, de újjal próbálkozni nagyon ritkán szoktam.

Ezért is örültem meg, amikor megláttam Robin O’Wrightly felhívását, hogy a könyvmegjelenés előtt recenzióért vagy molyos véleményért cserébe elolvasható a könyve. Egyből bele is ugrottam a lehetőségbe, mert egy kicsit ledolgozhatom az adósságom.

“Robin O’Wrightly: Andrea tutto bene” olvasásának folytatása